Két keréken a Nagymamához - Kerékpártúra: Pomáz - Örkény (2012.04.28-29.)

Mivel mostanában nem/sem vet fel minket a pénz, Nagyinál pedig nem voltunk már vagy egy éve, azt találtuk ki Putyóval, hogy megspórolva az útiköltséget, bringával megyünk hozzá Örkénybe. Így összekötjük a kellemest a hasznossal és túrázunk is egyet. :) A távolságot minimum 80 km-re saccoltuk, ezért ott kellett töltenünk egy éjszakát a visszaút előtt.

Putyó által gondosan megtervezett útvonalunk odafelé: Pomáz - Budakalász - Budapest - Dunaharaszti - Alsónémedi - Ócsa - Inárcs - Kakucs - Újhartyán - Hernád - Örkény (92 km).

Viszonylag későn, 11:00-kor indultunk el otthonról. Budapesten a megszokott, munkába járós útvonalon mentünk a Rákóczi-hídig, a pesti oldalon. Ez egy kicsit hosszabb, mint a budai oldalon, de nyugisabb. Budán a rakparton vezet a bringaút, amin osztozni kell a sok-sok turistával és kerékpárossal, így igen kellemetlen kerülgetni egymást.

A Rákóczi-híd után lementünk a Duna-partra és hosszú kilométereken át ott is maradtunk. :)

Az első pihenőt 13:20 körül, 33 km után tartottuk, röpke ebédet fogyasztva a vízparton.

Részben föld úton kellett tekerni, de nem volt kellemetlen a terep. A soroksári partrésztől le voltunk nyűgözve. Villák és vityillók váltogatták egymást, minden ház előtt stég és padok, gondozott gyep. Elfogadnánk itt egy telket mi is szívesen. )

14:30 körül érkeztünk Dunaharaszti határába és itt megpihentünk kicsit a Zöld Béka vendéglőben, ahol nagy boldogan magamévá tettem egy jeges kávét.

Ezt követően hamarosan elértük az M0-s hidat és búcsút kellett vennünk a Dunától.

Dunaharasztin egy hosszú-hosszú utcán végig tekerve haladtunk keresztül. Az 50. kilométernél értük el Alsónémedit, innen még 8 km volt Ócsáig, következő állomásunkig. Itt több időt terveztünk eltölteni, mert lakodalmas rendezvény volt a helyi tájházban, amiről aztán végül lemaradtunk. 16:30 körül értünk Ócsára, még sok ember mászkált népi viseletben, de program már nem volt. Megcsodáltuk az 5 portából álló tájházat, ami nagyon tetszett nekem, igen takaros és hangulatos. Szomszédságában fölé tornyosul egy szép, 13. századbeli református templom.

Ócsa határában még megálltunk az Öreghegyi Pincesoron. A löszréteg alá vájt pincesor a XVII. századból származik. Az ide vezető út nagyon homokos volt, megküzdöttünk vele rendesen, le is kellett szállnunk kicsit tolni a paripákat.

Sétálgattunk kicsit a pincék között, fotózgattunk

és nagy szerencsénkre találkoztunk egy tulajdonossal is, akivel Putyó szóba elegyedett és végül felajánlotta, hogy megmutatja, hogy is néz ki egy ilyen pince. Persze nem ellenkeztünk. :)

A pasas sok információt átadott nekünk, azt is megtudtuk tőle, hogy itt már nem igazán készítenek bort, szőlő sem nagyon van, többnyire megveszik pl. Tokajban a bort és csak tárolják a pincékben. Neki mondjuk pont volt saját bora, meg is kínált minket vele, de sajnos vissza kellett utasítanunk, mivel még sok kilométer állt előttünk.

Bekaptunk 1-2 szendvicset és 18:00 körül indultunk tovább. Hamarosan már igencsak éreztem a fenekemet, kezdtem nagyon elfáradni, sajgott mindenem. Meg kellett állapítsam, hogy 70 km körül van a tűréshatárom. Putyó kb. 80 km-re számolta az utat, de azt már lassan elértük és még messze volt a cél. Ráadásul egész nap szembe fújt a szél és ez is megnehezítette a tekerést, így az átlagsebességünk kritikán aluli volt.

Különösen Hernád előtt szitkozódtam már nagyon, mivel hosszú-hosszú kilométereket tekertünk a két település között és csak nem akartunk odaérni Hernádra. Végül 19:30-ra érkeztünk meg Nagyihoz (az utolsó kilométereket már vicsorogva tettem meg), aki finom gombapörkölttel várt minket. :) Este néztük kicsit együtt a tv-t, közben beszélgettünk, aztán 22:30 körül takarodót fújtunk.

Másnap reggel 7:30-8:00-kor felkeltünk, reggeliztünk és vártuk Anyuékat. Közben Putyó lenyírta a füvet,  Nagyi meggyes pitét sütött és hamarosan Anyuék is megérkeztek. Együtt töltöttük a délelőttöt és felköszöntöttük Nagyikát 79. születésnapja alkalmából. Anna húgom nagyon szép Házi áldást készített neki, aminek nagy sikere volt.

13:00 körül terveztük, hogy elindulunk haza, de ekkor Putyó észrevette, hogy teljesen lapos a hátsó kereke, valahol defektet kapott, ezért ki kellett cserélnie a belső gumit. Így volt 14:00 is, mire felkerekedtünk. 

Hazafelé másik útvonalat választottunk: Örkény - Tatárszentgyörgy - Dabas - Bugyi - Taksony - Dunaharaszti - Budapest, Batthyány tér (77,8).

A visszaúton már hasítottunk rendesen, többnyire hátulról kaptuk a szelet, így jó tempóban tudtunk haladni. 30 km után már nagyon fájt a fenekem az előző napi megterheléstől és végül Putyó javaslatára levettem a bélelt nadrágot, hátha jobb lesz. Jobb lett, úgyhogy legközelebb nem fogom erőltetni a bringás gatyát. Végig nagyon jó utakon mentünk, érintettük a Délegyházi tavakat is, nagy kedvet kaptam, hogy csobbanjak egyet. Évek óta szeretnék összeszedni egy társaságot, odatekerni és piknikezni, bulizni egy nagyot a tavaknál. Remélem egyszer összejön.

Hazafelé is volt sok látnivaló, Tatárszentgyörgy és Dabas között például egy nagy árvalányhaj mező mellett tekertünk el. Szerintem legalábbis az volt.

Dabason pedig sok-sok gólyát láttunk.

Bugyin megálltunk egy cukinál és kielégítettük fagyi-függőségemet. :) 

Dabason és Bugyin egyébként végig kiépített bringaút vezetett át, szép város volt mind, 

Egy csatorna Bugyi határában

Taksony is nagyon tetszett. Itt tartottunk egy nagyobb pihenőt a Holt-Duna partján, elmajszoltunk egy-két szendvicset.

Ismét megálltunk a Zöld Béka vendéglőnél is egy kávéra, Dunaharaszti határában.
Putyóval már előző nap megszavaztuk, hogy nem fogunk hazáig tekerni, csak a Batthyány térig és ott HÉV-re rakjuk a bringákat. Előtte még meg kellett küzdeni a turistáktól hemzsegő  budai rakparttal és végül 20:00-ra érkeztünk meg a HÉV végállomásra. 

A kilométerórám szerint első nap 1633,7, második nap pedig 1400 kalóriát égettem el! :-D

Attól függetlenül, hogy kicsit megszenvedtük, jó kis túra volt. Végre tekertünk egy nagyot! Most már azt nézegetjük, hogyan mehetnénk le Apuhoz Alapra bringával, mert nagyjából egy vonalban van Örkénnyel. Ha HÉV-re rakjuk a bringát itt is, meg esetleg Csepel felé is, akkor sok energiát és időt megspórolhatnánk. :)