Szerzői jogok

Creative Commons Licenc
Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható. De mielőtt megosztanál, felhasználnál bármit is az oldalról, kérlek, hogy egyeztess velem is.

2008. május 6., kedd

Hosszú hétvége Pécsett - Az elindulás

Hááááát, hol is kezdjem, hol is kezdjem? Jó volt, jó volt! :-)
...Leszámítva az indulást, ami borzasztóra sikeredett. Felkészülve a hosszú hétvégés rohamra, még délután felhívtam a Máv-direktet és foglaltam jegyet a szerdán 17.45-kor induló vonatra. A munkahelyemről is elkértem magam másfél órával korábban, Putyó is eljött hamarabb. Úgy tájékoztattak, hogy a jegyet legkésőbb az indulás előtt fél órával kell átvenni.
16.30-körül indultunk el otthonról, bízva benne, hogy időben odaérünk a pályaudvarra. A buszra várnunk kellett kb. 1/4 órát (elméletileg 7-8 percenként jár), majd dugóba is került, így 17.15 után értünk az állomásra. Rohantunk, mint a hülyék, de aztán megláttam a kasszáknál kígyózó rettenetes sort és minden reményem feladtam. Őrületes volt. Számítottam rá, hogy sokan lesznek, de ennyire nem. Az információnál viszonylag rövid sor volt, beálltam és megérdeklődtem, muszáj-e beállnom a jegypénztárhoz, hogy átvegyem az előre megrendelt jegyemet. Igen. Akkor minek foglaltam? Elképesztő! Tyű, nagyon idegesek lettünk! Vagyis inkább Putyó, én inkább közömbösen tudomásul vettem a dolgokat. Az információban tájékoztattak, hogy fent, a 9. vágány végén is van pénztár. Felszaladtunk, az is reménytelennek tűnt. Célba vettük a vonatot, átverekedve magunkat a peronon kordont őrző jegyellenőrökön. 5 perc volt indulásig. A kalauz tájékoztatott minket, hogy persze, vehetünk tőle jegyet, de az fejenként 2500 Ft-tal többe kerül. Feladtuk.
Visszabattyogtunk a 9. vágányhoz és beálltunk a kígyózó sorba. 19.30-kor indult még egy vonat. Az utazási idő 3 óra, fasza, 22.30-ra le is érünk. 10-15 perc múlva, 18.00-kor már a kezemben volt a jegy. Lehet, hogy onnan kellett volna kezdenünk mindent és már a vonaton ülhettünk volna. :-/ Na mindegy, azzal vigasztaltuk magunkat, hogy ha ez ilyen rosszul indul, valószínűleg annál jobb lesz Pécsett. :-) Csavarogtunk egyet a pályaudvar környékén szakadt az eső, vettünk vizet az útra, illetve kitartóan próbáltunk lejutni a metróaluljáróba, de egyik lejárat sem vezetett oda, minden út el volt zárva a 4. metró építése miatt. A lezárt aluljárókban sötétség és gyomorforgató húgyszag.
Ezt soha nem fogom megérteni: miért nem lehet nyilvános wc-ket kihelyezni az utcákra? Miért nem természetes dolog az, hogy az emberre az utcán is rájöhet a pisilhetnék és valahol el kéne intéznie a dolgát? Mi marad? Aluljárók, kapualjak, lépcsőfordulók és rettenetes bűz. Gusztustalan. Wc-ket az utcára!
Kitartó le-felmászkálás után megtaláltuk a metrót is, és vettem egy havi bérletet, addig is teljen az idő.
18:45-re visszamentünk az állomásra és hátramentünk azokhoz a vágányokhoz, ahonnan az előző vonat is indult (13. vágány). Egy kis papírtáblára az volt kiírva, hogy elvileg a 12. vágányról kéne, hogy induljon a vonatunk, de egy kalauz azt mondta, ne higgyünk a táblának, mert régi. Visszamentünk a pályaudvar elejére (ekkor már kb. negyedszerre ellenőrizték a jegyünket a peronkapuknál) és elkezdtük bűvölni a nagy kijelző táblát. Egyszerűen egy röhej ez az elmaradottság... míg egy sor változását kipörgeti, az több perc... és ezt egyesével... és mire az összes sort kipörgeti.... botrány. Mennyibe kerülne beszerezni és felszerelni egy nagy digitális táblát? Hihetetlen. No hát nem csűröm-csavarom tovább, percekig álldogáltunk ott, mire kipörgette a mi vonatunkat, csak vágány nem volt hozzá, úgyhogy végül feladtuk és leültünk egy padra (persze oda is csak jeggyel jutottunk be) és vártuk, hogy egyszer csak megtudjuk, honnan indul a vonat. Türelem rózsát terem, 19.10 körül meg is tudtuk.
A jegyünk a 26-os kocsira szólt. Elindultunk a vonat mentén, Putyó már röhögött, hogy nem lesz 26-os kocsi. ...és tényleg nem volt. Volt helyette két 22-es. A kalauz azt mondta, szálljunk fel a 23-asra (ami nem volt, csak két 22-es), üljünk ahova akarunk, majd áttáblázzák 26-osra. Végül lett nagy bonyodalom, senki nem ült a helyén, mindenki a másén ült, de szerencsére senki sem ültetett át, vagy vert meg minket, míg Pécsre értünk. A kocsik zsúfolásig tele voltak, mert a többség nem érte el (velünk együtt) az előző vonatot.
Na de hát egyszer csak megérkeztünk! :-) Szóval már a kis elindulásunk is megért egy külön bejegyzést.... Botrányos nem?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése