Szerzői jogok

Creative Commons Licenc
Ez a Mű a Creative Commons Nevezd meg! - Ne add el! - Ne változtasd! 2.5 Magyarország Licenc feltételeinek megfelelően szabadon felhasználható. De mielőtt megosztanál, felhasználnál bármit is az oldalról, kérlek, hogy egyeztess velem is.

2012. július 22., vasárnap

Kerékpárral a Velencei-tónál – 2012. nyaralás I., 3. nap (2012.07.22.) - Fürdőzés, Madárdal tanösvény

A szombat éjszaka rendkívül hideg volt, vasárnap reggel borús, hűvös időre ébredtünk.


Mi Putyóval szokás szerint korán (1/2 8 - 8 körül) bújtunk ki a sátorból. Kávét készítettünk és lassan a többieket is előtrombitáltuk. Másnapos állapotban indult a nap, de terveztünk mára egy-két dolgot, ezért jó lett volna, ha össze tudjuk kaparni magunkat.
Mindenek előtt egy kiadós reggelit csaptunk. 
És itt ragadom meg az alkalmat, hogy elmondjam, alapvetően nagyon elégedettek voltunk ezzel a kempinggel. A vizes blokk első osztályú, a konyha jól felszerelt (csak a hűtőt hiányoltam), van lehetőség teregetni és mosni is, van közösségi szoba (itt remekül fel tudtuk tölteni a telefonjainkat minden nap) asztalokkal és csocsóval, van egy sütögető hely sok asztallal, fedett helyen, és még ezen kívül is találhatóak a kemping több pontján fedett,  szabadtéri közösségi helyek asztalokkal, valamint szabadtéri zuhany is, ahol felfrissítheti magát az ember nagy melegben (ez nekünk most nem adatott meg). Egy dolog volt kellemetlen, hogy este 22:00 után nem volt meleg víz. Vendég alig volt, úgyhogy biztos nem azért, mert mások elpacsálták volna.
Visszatérve a reggelihez: előkerült minden finomság, mi szem-szájnak ingere és jól belakmároztunk.

Terülj-terülj asztalkám!

Anti a reggelit készíti

Reggeli
A kiadós lakoma után a közérzetünk is sokkal jobb lett. Tündiék közölték velünk, hogy ők nem szeretnének lemenni a partra, nem akarnak sétálni sem, csak strandolni egy nagyot, aztán hazamenni. Nem voltam túl vidám ettől, jó lett volna együtt sétálni egy nagyot, de ha nekik ennyi elég, én nem erőszakoskodom. Így reggeli után átmentünk a strandra...

Strandolni indulunk

 ...és jó pár órát itt töltöttünk. Áztunk minden medencében, 

Termálmedence (Forrás: www.consaqua.hu)


kipróbáltunk minden élményelemet, csúszdáztunk, pezsegtünk, úsztunk az áramlattal, nevettünk, ejtőztünk, napoztunk. Mi Putyóval kettesben biztosan nem szoktunk ennyi időt eltölteni egy fürdőben sem, nincs türelmünk ennyit lubickolni, de így nagyobb társaságban jó volt. :) 
Kora délután visszamentünk a kempingbe, a konyhában talált grillsütőben megsütöttük a maradék virsliket, megebédeltünk és míg Tündiék tábort bontottak,


mi kimostuk a ruháinkat Putyóval. 
Úgy terveztük, hogy még rétesezünk egyet a tegnapi vacsoránk helyszínén, de erre már nem volt idő. Emlékeim szerint 16:00 körüli vonattal mentek haza Tündiék, de az még belefért,  hogy vegyenek pár rétest az útra. Mi is vásároltunk és miután elbúcsúztunk tőlük, a parton fogyasztottuk el.

Paripám a Velencei-tó partján

A Madárdal tanösvény egy részének bejárását terveztük délutánra Putyóval (mai túránk számokban és térképen ITT követhető). Tegnapi túránk után felfedeztük, hogy nem csak a 7-es út mentén vezet bringaút, hanem a part mentén is, így ezúttal itt tekertünk. 
Út közben elhaladtunk egy csatorna mellett is, amit gyöngyörű vízililiomok borítottak, melynek látványával nem győztem betelni.



Annyira belefeledkeztem a virágokba, hogy nem is vettem észre, Putyó hívta fel rá a figyelmemet, hogy a csatorna felett egy barátságos kis veteményes is van.


Elfogadnék én is egy ilyen kis kertet. Nagyon tetszett a megvalósítása. :) 
A Madárdal tanösvény Tóparti túra részeként megcsodálhattuk Sarvajc körösztyét, ahol jó volt kis időt eltölteni. Egy tájékoztató táblán elolvashattuk a tó kialakulásának történetét és remek kilátás nyílt a nádasra és a felette kibukkanó Velencei-hegységre.

Sarvajc körösztye


"Sarvajc "körösztye"
A feliratos kőkereszttel a vadászbalesetben elhunyt Sarvajc Lajos tóbírónak állítottak emléket. A II. világháborúban elpusztult emlékhelyet az Agárdi Lokálpatrióták Köre állította helyre 2005-ben." (Forrás: www.gardony.hu)

Dinnyésre átérve megkerestük a Madárdal tanösvény Müller István körtúrájának bejáratát, ami tulajdonképpen a kijárata volt, de mi a végéről indultunk.

Madárdal tanösvény, Müller István körtúra egyik végpontján

Látszik, hogy egy új tanösvény, a táblák még nagyon jó állapotban vannak.

"2010-ben alakították ki Dinnyés határában a több részből álló Madárdal tanösvényt.
A tanösvény első része (Müller István túra) 9 állomást érint, amelyek a Dinnyési-fertő növény- és állatvilágát mutatják be. A 3 km-es körséta végig sík terepen halad, útközben gyönyörködhetünk a nádasok, szigetek élővilágában, a kilátóból csodálhatjuk az egész fertőt." (Forrás: kirandulastervezo.hu) 

Ahogy egyre beljebb hatoltunk a tanösvényen, úgy lett egyre fantasztikusabb, egyre vadregényesebb, egyre békésebb és csodálatosabb. És az igazi csoda ettől a madárvártától indult. 

Madárdal tanösvény, Müller István túra, madárvárta

A kilátó előtt összefutottunk egy családdal, akik felhívták rá a figyelmünket, hogy ha még szerencsénk van, megfigyelhetünk egy réti sast. Az emelvényre felmászva előkaptuk a távcsövet és egy idő után a sast is megtaláltuk, szemmel tartottuk egy darabig.




De nem csak a réti sashoz volt szerencsénk, hanem még sok-sok madárhoz körös-körül.



A madárvártát elhagyva nádasban vezetett tovább útunk, a bringákat már többnyire tolni kellett. Innentől már nem találkoztunk senki mással, csak mi ketten voltunk, a csend, a paripák és a természet.




Tanulmányoztunk minden tantáblát, befogadtuk a környezetet és engem valami rég tapasztalt békesség és elégedettség töltött el.
Egy helyen nem volt egyértelműen kitáblázva az irány, ezért letértünk az útról és áttévedtünk a tanösvény Szikes túra részére, ami annyira védett terület, hogy csak vezetővel lehet bejárni. Egy kis falatját láttuk hát ennek az útvonalnak is, aminek a napsugarak játéka fokozta hangulatát és én ekkor már csak vigyorogtam, vigyorogtam, boldog voltam és azt mondtam Putyónak, hogy jó itt, nem akarok innen elmenni.


De sajnos menni kellett, későre járt. Megtalálva a helyes utat kilyukadtunk a Müller István túra kezdő tábláihoz, ahol még elvileg lett volna tovább is az út egy  hosszú híddal, de szomorúan kellett vele szembesülnünk, hogy a terület körbe van kerítve, és el van zárva a hídhoz vezető út előlünk.


Ezt ilyenkor komolyan nem is értjük, hogy hogy is van ez.... :(
Egy hátsó úton, tértünk vissza a kempingbe. 



Mire megérkeztünk, ránk is sötétedett.

Letettük a bringákat és sétáltunk még egy nagyot. Elbúcsúztunk Agárdtól és vásároltunk még egy kis bort másnap estére Csóbornál.


A délután folyamán a nádasban sétálva és a madarakat lesve többször eszembe jutott  2009-es túránk a Hortobágyon, ami szintén nagyon emlékezetes maradt számomra. :)

Még több kép ITT.

Útvonal és megtett táv: Agárd - Dinnyés, Madártal tanösvény - Agárd. 18,539 km
Tekergéssel töltött idő: 1:49:43
Átlag sebesség: 12,7 km/h 

Publikálva: 2013.01.05. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése