Negyedik nap reggelén Putyó ébresztett és lelkesen újságolta, hogy felfedezett egy kis tavat a kempingben. Hamar meg is lestük közelebbről és találtunk egy ideális sátorhelyet a partján.
Elmentünk ázni egyet a termálmedencébe és közben kiterveltük a költözést. Kb. 8:00-ig fürdőztünk a német nyugdíjasokkal, én végigvakartam csípéseimet, majd összekaptuk magunkat és közöltük a portán, hogy mi költöznénk. Semmi akadálya nem volt. :)
Kipakoltuk a "hálószobánkat", amit lehetett, azt rá a bringára, majd megemeltük a sátrat és átsétáltunk vele az új helyünkre, egy kis reggeli látványosságot nyújtva a kemping lakóinak. Miután elfoglaltuk lakhelyünket, már lényegesen elégedettebbek voltunk mindennel. :)
Úgy döntöttünk, ma nem kerekedünk nagyobb túrára, inkább pihenünk. Tartottunk egy nagy bevásárlást, bejártuk a környező közérteket, mert mindenáron eldobható grillezőt akartam venni, de sehol nem volt.
Ezután kimostuk a ruháinkat, mert hogy mosógép is volt ám a kempingben. A női zuhanyzóban valami nagyon modern, pénzbedobálós, a férfi zuhanyzónál pedig régi, Hajdú típusú, külön a mosógép, külön a centrifuga. Ezt választottuk. :) Sikeresen kimostuk minden szennyes ruhánkat és megállapítottuk, hogy ha minden kemping ilyen jól felszerelt lenne, akkor nem is kéne ennyi göncöt cipelnünk magunkkal.
Betekertünk a városba is körülnézni, beszerezni még egy-két hiányzó dolgot, mint pl. műanyag tányér, vagy tálca.
Délután elgurultunk az 5 km-re lévő Szabics kikötőhöz, ahonnan a Tiszavirág Ártéri Sétaútra lehet átkelni. Körbenéztünk, elolvastuk az ismertető plakátot, ahol írták, hogy van odaát két remek piknikező hely is. Ezen felbuzdúlva visszamentünk a kempingbe, felpakoltuk magunkat elemózsiával és így tértünk vissza a kikötőbe. Itt kis motorcsónakon viszik át a látogatókat a túlparta, ahol annyi időt tölthetsz, amennyit csak akarsz, ők egészen este 1/2 8-ig vannak ott.
Talán a hétfőnek volt köszönhető, hogy nagyjából senki sem volt odaát, csak néha találkoztunk egy-egy emberrel. A szigetet egy kis patak szeli ketté, ami tele van vízililiommal.
Nagyon szép és békés hely. Mivel már nagyon éhesek voltunk, le is telepedtünk egy szimpatikus kis tisztáson és falatoztunk egyet. Teli gyomorral jobban esett a séta. :) A sziget egyik felén volt egy madárvárta, a másik felén egy erdőben vezető sétaút, melynek mentén információs táblák bemutatják a tiszavirágok (kérészek) életét.
Az út végén egy másik madárvárta és egy kis tó várt minket, ahol 4-5 csónak áll készen egy romantikus ringatózásra.
Putyóval választottunk egy ladikot és vízre szálltunk. A kis tó felszínét rengeteg vízililiom borította, sehol egy teremtett lélek, csak a csend, a szikrázó napsütés, és mi ketten.
Megragadtuk az evezőket és próbáltunk boldogulni velük. Bénáztunk rendesen. :) Végül Putyó megkért, hogy én inkább ne evezzek, és ő küzdött az irányítással. :) Felettébb romantikus volt. :)
A szigetről úgy tudsz visszajutni a kikötőbe, hogy lemész a partra, álldogálsz, vársz, és egyszer csak észrevesznek a túlparton és érted jönnek.
Nem tudom, mennyire tartják számon, most tőlünk kérdezték, hogy van-e még valaki odaát.
Délután még időben visszaértünk, hogy egy kicsit strandoljunk is. Úszkáltam egyet az úszómedencében, majd csatlakoztam Putyóhoz a termálfürdőbe. Amerre jártam, az emberek jól megnézték az összecsípkedett lábamat, amin már lila színben pompáztak a csípések, úgy szétvakartam. :(
Ez után a szupi nap után még este sikerült összemorognunk, ugyanis valamit nagyon kerestem a sátorban és közben a borotvám, aminek leesett a fejvédője, kiszaggatta Putyó matracát, ami egyébként még egy 500 Ft-os strandmatrac volt, amiből tavaly hármat vettünk, és azóta egész jól bírta. Egyik már Poroszlón megadta magát, amin Putyó aludt, az már egy pótmatrac volt. Felajánlottam a sajátomat, de nem volt hajlandó elfogadni. Végül egy idő után megbékéltünk, és egy asztalnál gyertyafényes vacsorát csaptunk. Utána játszottunk Carcassone-val, közben elkortyolgattunk egy üveg bort és hallgattuk a mellettünk lévő lakóbuszból kiszűrődő ütemes ágynyikorgást. :)
Putyó végül a földön aludt, de reggelre az én matracom is megadta magát. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése