1. nap - Bakonybél, Zirc (2009.05.18.)

Az utazást megelőző este félálomban, forgolódással telt. Folyton felriadtam, nem tudtam nyugodtan aludni, mert féltem, hogy elalszunk és lekéssük a buszt. Egy nap három járat indul Bakonybélbe, az első korán reggel, a másik kettő délután.

Hajnali 6:30-kor találkoztunk Zsuzsiékkal Népligetnél, a busz 6:50-kor indult. A sofőrünk egy fergetegesen jó arc volt. Fiatal, kopasz srác, baromi közvetlen, barátságos, kommunikatív. Minden pihenőnél mondta, hogy mennyit állunk, mikor megyünk tovább, minden faluban mindenkit ismert, mindenkinek integetett, Bakonybélben pedig leszállt a buszról és elnavigált minket, hogy hol találjuk meg a Vadszőlő Szálló és Éttermet. Elképesztő volt. :)

3 és egy negyed órát utaztunk, az út kellemesen telt. Kiérve Pestről sok szép tájon mentünk keresztül, lehetett nézelődni, rácsodálkozni a sok szépségre.

10:00 után egy kicsivel értünk Bakonybélbe, a szállásunk kb. 4 percre volt a buszmegállótól. Ott csak egy idősebb nénit találtunk, aki igazgatta a vadszőlőt a ház falán. Mondta, hogy még takarítják a szobáinkat, de talán délre kész lesz. Mi úgy gondoltuk, hogy csak ledobjuk a pakkokat és már megyünk is vissza Zircre. Aztán ahogy megnéztük a busz-menetrendet rájöttünk, hogy van még időnk, így kiüldögéltünk az étterem kertjébe és lehajtottunk egy welcome drink-et, majd fröccsöztünk.

Welcome drink: szilvapálinka sajátságosan szervírozva :)

Végül még dél előtt elkészült a szobánk. Becuccoltunk és irány a buszmegálló. Kb. 30 perc a menetidő Zirc és Bakonybél között. Azzal a panorámával nem lehet betelni, amin keresztülvisz az út!

Zircen ebédeltünk egyet a Cuha-völgye étteremben. Már előre kinéztem ezt a helyet, mert itt elfogadnak étkezési jegyet és közel van az Arborétumhoz. Hát az a kaja felejthető volt, visszafelé viszont elmentünk egy hamburgeres mellett, ahol gigászi burgereket lehetett enni. Már bántuk, hogy nem fedeztük fel előbb.

Az Arborétumban nagy sétát tettünk, megcsodáltuk hatalmas fákat és szép virágokat.

A legidősebb tölgyet meg is ölelgettük. Óriási volt. :)

Az Arborétum egy részét még beborította a medvehagyma, kellemes illata terjengett a levegőben.

Jó volt ott sétálgatni, nyugi volt, szinte senkivel sem találkoztunk, csak egyszer egy osztály jött velünk szembe. Remekül éreztük magunkat. :)

 

Meg szerettük volna még nézni a zirci apátságban a Reguly Antal Műemlékkönyvtárat is, de az éppen zárva volt. Ez igencsak elszomorított, mert nagyon kíváncsi lettem volna azokra a szépséges könyvekre. Előzőleg interneten láttam már róla képeket.

Végül bevásároltunk sört, bort, ásványvizet a közértben és visszamentünk Bakonybélbe. Délután 5-6 körül járt már az idő, mikor vissszaértünk. Felvetődött, hogy vacsora előtt menjünk még el sétálni valamerre. A Szent-kutat javasoltam, így arra vettük az irányt. Csabi nem tartott velünk, lepihent egy kicsit, mert hogy ő sem aludt jól az éjszaka (egyébként egyikünk sem).

Kis kerülővel kb. 3/4 óra alatt kiértünk a Szent kúthoz. Útközben megtaláltuk Cseh Tamás házát is, amiben nagyon bíztam, hogy látni fogom. Egy bikaistállót vett meg a falu szélén és építette át kellemes kis kulipintyóvá.

A Szent-kút kb. 1 km-re van a falutól. Egy kis tavacska mellett áll egy kápolna és a kút, illetve egy szobor Szent Gellértről, aki a remete éveit töltötte itt.

Az erdőben felfedeztem egy kis kaptatót, aminek a tetején egy Mária szobor volt, illetve egy kálváriát is építettek ide.

Zsuzsi teljesen oda meg vissza volt ettől a helytől. Lenyűgözte a szépsége, a nyugalma, ugyanakkor valami negatív energiát is érzett. Putyó úgy vélte, hogy erős lehet itt a védelem és én is mondtam, hogy igen, ez nem negatív energia, inkább csak valami nagyon erőteljes, erős, taszító dolog, de semmiképpen sem negatív. Inkább olyan, ami védi a hely szellemét. Meglehetősen érdekes érzés volt.

Nem maradtunk sokáig, hogy még nyugodtan vacsorázni is tudjunk, ugyanis csak este 8-ig volt konyha a szállásunkon, így 1/4 7 körül visszaindultunk. Zsuzsi elhatározta, hogy ezt a helyet Csabinak is látnia kell, így megfogadtuk, hogy másnap este is kijövünk.

A vacsi nagyon-nagyon finom volt, eszméletlen jól főznek ebben a Vadszőlő étteremben! Én személy szerint csülkös pacalt ettem, egész nap erre készítettem a belemet. :) A többiek sem panaszkodtak, mindenkinek nagyon ízlett, amit rendelt. :)

Vacsora után lementünk a ház végébe a patakpartra (Gerence-patak). Állítottak oda egy magaslest, illetve egy kis lépcsőn is le lehetett menni a patakhoz. Szerintem nem igazán fordítottak nagy gondot a hátsó rész kialakítására, elég rendetlen volt, sokkal több mindent ki lehetett volna hozni belőle.

Sok volt a szúnyog, egyre hűvösebb lett és besötétedett, úgyhogy este 9 után Zsuzsiék szobájában bandáztunk tovább. Iszogattunk kicsit, beszélgettünk, aztán mivel mind fáradtak voltunk, 11 körül nyugovóra tértünk.

Irány Bakonybél!

Gyönyörűséges szendvicseket gyárottunk fincsi mangalica szalámiból, kecskesajtból, s mi szem-szájnak ingere, (remélhetőleg) mindent bepakoltunk, holnap hajnalban indulunk Bakonybélbe. :)

Ezt az utazást kapta tőlem Putjo a születésnapjára. A szállás, amit kinéztem, elfogad üdülési csekket és étkezési utalványt is, úgyhogy talán nem is fogunk majd sokat költeni.

Úgy tervezzük, hogy első nap megnézzük az arborétumot Zircen, második nap túrázunk egy nagyot a Cuha-patak völgyében, harmadnap meg Bakonybélben maradunk és megnézzük a tájházat, meg ilyeneket.

Velünk tart még Zsuzsi és a párja Csabi is. Izgulok, hogy hogy fog sikerülni, hogy érezzük majd magunkat. Remélem szép időnk lesz. :)

Első wellness élmények Siófokon (2009.04.29-05.01.)

Azt hittem, sose jön már el az utazás időpontja, de már túl is vagyunk rajta. :)

Tehát egy márciusi telemarketinges meghívás után úgy döntöttem(tünk), kipróbáljuk, mi is az a wellness egy négy csillagos szállodában.

Április 29-én délelőtt 10:15-kor indult a vonatunk. Hungary Cardos kedvezményünket kihasználva első osztályra váltottunk jegyet. Hát... megnézném, határainkon túl milyen is egy első osztály. Ez egy trágya. Sokban nem különbözik a másodosztálytól, csak annyiban, hogy szép rózsaszín falak között utazhatunk egy koszos fülkében. Még külön Wc sincs hozzá. Kb. semmi plusz szolgáltatás.

12:18-ra ért le a vonatunk Siófokra, a szállást 14:00 órától lehetett elfoglalni, így sétáltunk egyet. Elég hamar ráakadtunk egy szép parkra japán kerttel,

itt üldögéltünk egy sort, majd lementünk a partra. Egy-két ember lézengett csak mindenhol, az éttermek nagy része (és minden) zárva, néhol fedeztünk csak fel valami készülődést május 1-jére. A Balaton szép volt, de az a gyönyörű kéksége, zöldsége sehol sem volt, csak a szezonelőtti barnaság és nagy hullámok.

 

14:00-re odaértünk a szállodához, megkerültük fél birtokot, mert félreértettem a telefonban, hogy hol is kéne bejelentkeznünk. Végül a recepción megkaptuk a szobakulcsot, a wellness-szolgáltatáshoz és félpanziós ellátáshoz szükséges gumi karkötőnket és mindenféle kártyát, tájékoztatót. Másnap 10:00 órára vártak minket a kis előadásukra.

Elfoglaltuk a szállásunkat, egy stúdió apartmanban helyeztek el minket. Az egész tulajdonképpen olyan volt, mint egy lakás. Egy ház földszinti lakosztálya, lépcsőházzal, postaládákkal, lifttel, meg minden. Volt egy teraszunk, ami a parkoló autókra nézett, egy hatalmas franciaágyunk (kényelmetlen) Cardo matraccal, két személyre felszerelt konyha, fürdőszoba, nagy-nagy TV.

(forrás:www.hotelazur.hu)

szállásunk

Még aznap ki is próbáltuk a wellness részleget. A recepción kaptunk egy fürdőköpenyt, ezt használtuk a következő 2 napban.

Szerintem szép volt a wellness: egy nagy élménymedence, azon belül jakuzzi, termálvíz, dögönyöző, áramlat, mindenféle jóság. Volt infraszauna, finn-szauna (80 és 100 fokos), jeges medence, gőzkabin, illatkamra, sókamra, csendszoba. Sportolási lehetőség is volt, konditerem és ping-pong asztal, de oda csak száraz ruhában, tiszta váltócipővel lehetett volna bemenni. Volt még egy kinti medence is, de azt épp ezekben a napokban üzemelték be, még nem lehetett használni.

(forrás: www.hotelazur.hu)

(www.hotelazur.hu)

Úszkáltunk egyet, aztán kipróbáltuk az infraszaunát. Fél órát izzadtunk benne. Príma volt. :) Nem is nagyon részletezném, kipróbáltunk mindent, amit lehetett. Szétszaunáztuk az agyunkat és hártya nőtt az ujjaink közt. :)

Sétáltunk egyet a városban is, megnéztük a helyi piacot, vásároltunk fincsi epret és almát, közértben meg betankoltunk 3 üveg bort, hogy majd esténként megiszogatjuk.

Sió

Meglátogattuk a tópartot is.

Szerintem Siófok felettébb uncsi és nem is szép. Valahogy jobb formában élt emlékeimben.

A félpanziós ellátás svédasztalos vacsora és reggeli volt. A vacsinál jól bekajáltunk, bőségesen volt választék előételből és desszertből is, a főfogás is 3-4 fajta volt, de az szinte ehetetlen. A többi viszont nagyon finom és ízletes. Vacsora után is még visszamentünk a wellness részlegbe, ami este 9-ig volt nyitva. Mondtam Putyónak, hogy ezt azért bevezethetnénk, hogy egyszer-egyszer tavasszal, főleg inkább télen elmegyünk egy ilyen helyre. Főszezonon kívül még vannak megfizethető ajánlatok is. De olyat fogunk keresni, ahol este tovább lehet lubickolni. :)

Másnap reggel első utunk ismét a wellnesshez vezetett, egy kis időt töltöttünk ott, aztán irány a reggeli.

10.00-kor vártak minket a beígért előadásra, amin részt kellett vennünk, ezért cserébe üdülhettünk kedvezményesen. Egy srác fogadott minket, kifaggatott üdülési szokásainkról és terveinkről, néha csak nézett ránk csodálkozva, mintha valami különleges fajhoz tartoznánk. Mert hogy mi nem megyünk külföldre, mi Magyarországot akarjuk megismerni. Mi nem döglünk, mi aktívan pihenünk, bringázunk és megyünk-megyünk. 3 nap egy ilyen wellness-lehetőségből bőven elég. Volt még ott több pár is, a beszélgetés után levetítettek nekünk egy filmet tele nyaralási képekkel, majd előadták, hogy ők nekünk üdülési jogot akarnak eladni. 30 évre! Minden évben 1 hét, vagy náluk egy apartmanban, vagy elcserélhető külföldi utazásra. Meghallgattuk, érveltünk, megállapítottuk, hogy ez nem a mi igényeinknek megfelelő ajánlat. A srác már azzal meg volt lőve, hogy mi (Putyó) nem akarunk külföldre utazni (én mondjuk azért mennék oda is :) ). A prezentáció másfél órás volt, ahogy ígérték, ezután elváltunk békével, további kellemes pihenést kívántak. :) Arra legalább jó volt, hogy megtudtam, ugyanez a szállás, 2 éjszakára, félpanzióval benne lett volna legalább 130.000 Ft-ba kettőnknek, úgyhogy igazán megérte ennek töredékéért meghallgatni őket. :)

Ez a nap is sétával és wellnessel telt. Nem ragozom.

Az ebédet a környék egyetlen halsütödéjében költöttük el. Ez egy kis bodega volt, előtte padokkal, ez egyetlen szimpatikus hely Siófokon, amit láttunk. Mennyei halászlét adtak! :) Mondtam is Putyónak, hogy ez való nekünk (nekem), nem a 4 csillagos szálloda, ahol azt sem tudom, hogy abból a sok evőeszközből melyiket használjam melyik fogáshoz. :) De ez persze engem minősít. :)

Előző nap és ezen az estén is olyan fáradt voltam, hogy egy percig sem kellett altatni. Viszonylag korán (22.00-23.00 körül) elaludtunk. A megvásárolt 3 üveg borból minösszesen egy fogyott el.

Az utolsó nap is - május 1-jén - a medencében és a szaunában indítottuk a napot, ezután bereggeliztünk, összecuccoltunk és 10.00-kor elhagytuk a szállást.

Ma délelőttre beterveztünk még egy sétahajókázást a hazautazás előtt. A hajó 11.00-kor indult, gondoltuk előtte még megnézzük, van-e csomagmegőrző a vasútállomáson, hogy ne kelljen cipekedni. Persze, van... de csak főszezonban. Pafff. Én komolyan nem értem ezt az egész Balatont! Hát miért csak nyáron van itt élet? 3 hónap, és kész?! Sokkal többet ki lehetne hozni belőle, miért nem teszik??? Annyi lehetőség adott!

Na szóval 1 óra sétahajókázás a 82 éves Tünde hajóval. Szupi!

Egyből a hajó orrában foglaltam helyet, hogy lássam a szépséges panorámát. Már régóta szeretnék kimenni a nyílt vízre, most itt volt a lehetőség.

Fél órán keresztül hatalmas hullámokon suhantunk be a Balaton közepébe, nem kicsi szembeszéllel. Még jó, hogy volt nálunk kabát.

Fél óra után megfordultunk és kihajóztunk. Ennyi volt. Hát jó, ezt is kipróbáltuk. :-/ Legközelebb valami tartalmasabbat keresünk. :)

12:30-kor vonatra szálltunk és hazazötykölődtünk, ugyanazon a szerelvényen, amin érkeztünk.

Otthon átaludtam a délutánt és az estét. Nem mondanám, hogy kipihentem magam a nagy wellnessezésben, engem baromira leszívott ez az egész.

Viszont komolyan elgondolkodtam, hogy többször el kéne járni szaunázni, mert az egy remek dolog. Teljesen újjászülettem tőle, főleg, mikor második nap már bátor voltam és belecsobbantam a jeges vízbe 10-15 perc szauna után. Úgy jöttem ki a jéghideg vízből, mintha kicseréltek volna, fantasztikus volt. :)

Újpesten van is egy wellness-központ baráti árakkal, majd néha meglátogatom. :)

Nos, el lehet kezdeni készülni a következő utazásunkra: Bakonybélbe. :)